Sziasztok!
Rendszeresen megyek Nyíregyházáról Budapestre oda-vissza hétfőn reggel és péntek dél körül. Ezek a napok nem a zsúfolt vasárnap délután és péntek este, így sokan ezt választják a kényelem és a ritkább forgalom miatt. Na meg persze azért, mert még egy éjszakát tölthetnek családjukkal, párjukkal és ezért megéri egy kicsit korábban kelni hétfő reggel. Több utasom állandó jelleggel velem utazik, az egyikükről szól a rövid történetem.
Kéthetente hétfő reggel utazott velem egy hölgy Budapestre kicsit fáradtan a hétvége után, kicsit morcosan, mert dolgozni ment és még két hét van, hogy újra jöjjön Nyíregyházára. A Párjához. Sokat beszélgettünk a távolsági párkapcsolatokról, munkahelyi problémákról és a kettő összeegyeztethetőségének nehézségeiről. Megjártuk együtt a lelkivilág hegycsúcsait és völgyeit, ám egyszer csak a párjának sikerült Budapesten munkát találni.
És láss csodát! Lett hirtelen esküvő, összeköltözés, csak én vesztettem el el állandó és kedves, beszédes, megbízható utasomat, DE… Meghívtak az esküvőre és utána a barátoknak tartott bográcsolásra és bulira. Azóta is nagyon jóban vagyunk és tartjuk a kapcsolatot. Pont tegnap este köszöntöttük neve napján Piroskát és egy pörköltes-pálinkás-elhajlós összejövetelt egyeztettünk.

Nekünk a párommal ők (Piroska és Tamás) a legkedvesebb emlékünk a lassan már négy éves Oszkáros múltunkban.