Sziasztok!

Ez egy picit szomorú, de az összetartó “Oszkáros társadalom” története.

Rendszeresen utazom Kecskemét-Budapest útvonalon. 5 hónap alatt több sofőrrel is mentem. De lettek állandó Oszkárosok (szám szerint 4), akikkel sokat utaztam, beszélgettem.
Természetesen, az egy útvonalon közlekedő utasok, sofőrök ismerik egymást, hallottak egymásról.
Karácsony előtt, egy külföldi kamionos miatt, balesetet szenvedtünk. Csak a sofőr lélekjelenlétén múlt, hogy mindenki épségben kiszállt. Az utasok persze később meséltek a balesetről más Oszkáros sofőröknek, utasoknak. Sofőrünk több üzenetet kapott, amiben jókívánságaikat fejezték ki az Oszkárosok. Volt olyan, aki az új autó beszerzésében is segített volna neki.

Szerintem a mai világban, ez az összetartás, (főképp, hogy van, aki max. a felhasználó nevét hallotta, mégis együtt érez vele) nagyin ritka!
A dolog egyik fontos része, hogy akik a baleset idején mellette ültek, örömmel konstatálták, hogy újra az utakon van, és szívesen mennek vele azóta is.

Ingázó utasok, sofőrök! Jó szerencsét, és kívánom, hogy érjen célba mindenki!

Rétfalvi Tamás