Egy I. Péter nevű nagykanizsai fickó hozott Keszthelyről. Amikor érdeklődtem, hová utazik, azt válaszolta szuperhősök találkozójára siet. Én itt rögtön valami comic con jellegű rendezvényre gondoltam, de rossz nyomon jártam. Később kiderült, hogy Jézusról beszélt, és valami hatalmas istentiszteletre utazott. Kérdezte, hogy maradjon-e a komolyzene, vagy tegyük-e be a másik cd-jét, a Modern Talking best ofot. Maradt a Vivaldi es a Smetana. 140-nel hajtottunk az autópályán, amikor egy hatalmas fácán telibe kapta a szélvédőt. Péterünk szerencsére nem rántotta el a kormányt, és utána üdvözült arccal kiáltotta: Jézus megmutatkozott! Halleluja!
Utána továbbra is tartottuk a 140 km/h-t, én meg csak arra tudtam gondolni, hogy a Tarantino filmekben is szinfónikus zenére halnak meg az emberek lassított felvételben.
Én és a leesett vérnyomásom csak ültünk sápadtan, de Péter megnyugtatott, hogy Jézus értem is meghalt és már úgysincs sok hátra az isteni eljövetelig, úgyhogy ő ennek tükrében jobb kezével mobiltelefonált, bal kezével pedig a hangerőt szabályozta. Bogláron vettük fel a harmadik utast, Siófokon a negyediket. Szerintetek milyen arcot vágtak, amikor meglátták, hogy ezzel az autóval fogunk Pestig utazni?